A folyóhoz érkeztünk ahol ugy 40en lehettünk összesen. A helyi lakosok rendkivül élelmesek, ugyanis napi 5$-ért traktorgumi belsőt adnak bérbe hogy az emberek raftingolhassanak kicsit a folyón.
mi nem béreltünk.
Kifeküdtünk a sziklákra, és élveztük a nyarat, sörrel borral barbacue-val, ugráltunk, sodródtunk az árral a szó szoros értelmében. Majd eleredt az eső, de mámoros állapotunkban ez csak még hangulatosabbá tette a strandolást. Vicces volt a bikini és az esernyő együttesének kontrasztja ezen a gyönyörű napon. (kép) Nagyon jól éreztem magam.
Hazatérve a táborba megaludtam egy órácskára, hogy ne a woodstock-i koncerten kelljen. 6kor pedig elindultunk. Woodstock innen 40 percnyire van, a bejárathoz kisebb kocsi sor állt amit a seriffek terelgettek, végül sikerült jó helyen leparkolni. Jegyünk még nem volt, de hamar megoldódott a probléma amikor a jegyüzér odalépett és akciós 40 doláros áron adta a Dave Matthews band jegyeket. Ez után megtalált minket a gomba üzér is, és a hippisre batikolt pólót áruló üzér is. Láttunk igazi szakadt hippiket, és veterán woodstockos embereket is, akik a ’69-es woodsock fesztivál emlékeit jöttek felidézni. (kép) A szípad a völgyben volt, melynek domb oldalán több tízezer ember hallgatta Dave Matthews-ék elsöprő koncertjét! A szigetes koncertekkel ellentétben ez jó 3 óra hosszát tartott. A tömeg felett mariuana felhő gomolygott, az emberek nagy része levegő helyett füvet szívott, a bandát pedig többször is visszatapsolta a közönség! Hatalmas koncert volt, és még hatalmasabb volt az érzés hogy ottlehettünk Woodstockban.
Ez volt életem egyik legszebb napja.
