Tegnap elhagytuk Hollywood-ot, de nem ment az olyan könnyen, mert volt még egy kis elintéznivalónk nem messze. Hogy hol? Venice beach-en csobbanhatnékunk volt, és azt is meg kellett nézni az öreg Hank Moody hol kocogott a tengerparti sétányon. 3an maradtunk a bandából, két Gábor és én, a többiek elköszöntek és továbbálltak
Venice beach talán az egyik legfaszább strand amit valaha ízleltem, nagy a pezsgés, rengeteg a hullám és az ezt kihazsnáló szörfös, a végtelen hosszú bazár sorban lehet bérelni cruiser bringákat, gördeszkát, és szörfdeszkát. Pálmafák kísérik végig a sétányt, stressznek nyoma sincs az emberekben, süt a nap, forró a homok, néhány néger zenész mp3al a kezében próbálja eladni saját albumát, grass dokinál pedig füves kúrára lehet befizetni az egyik trafikban, ugyanis itt majdnem legális az ilyesmi, mellette pedig a thai bevándorló maszírozza a semmittevésben megfáradt turistákat. Ennyire laza helyet még sosem láttam praxisom során, itt nyaralót kell venni nincs mese. Megfürödtünk a tengerben, egy fotó kedvéért gyúrtunk egyet a híres muscle beach-en, majd sótól ragadva indultunk tovább a Chevrolet malibuval Malibun át Morro baybe méghozzá a Pacific coast highway-en, ami california óceánpartján visz fel észak felé. Malibuban bevásároltunk egy kis sütnivalót, a terv az volt hogy morro baybe érkezve megbarbacue-zunk lefekvés előtt. A boltból kijőve a nap már megindult lefelé a pálmafás tengerpart mögött, megcsapta az orromat az óceán vizének illata, és ezzel beleégette magát california a memóriámba mint az egyik legjobb hely ahol életemben jártam. Éjjel 11re értünk morro bay-be ahol megraktuk a tüzet a parti homokban, és vártuk a csirke pirulását. Szállásunk a kocsi volt, és ez igy is lesz a következő napokban. A mindennapos 1 dolláros mmcchicken és sajtburger után ez volt az első normális kaja a tábor óta.
Rendőrsztori vol.3
Éjjel háromkor arra kletem hogy 4 darab reflektor perzseli a retinámat a szélvédő mögött. Gábor az anyósülésből nézett rám, és azt mondta: "egy pisztoly van mellettem!". A pisztolyhoz egy sheriff is tartozott, ennek részben örültünk mert igy nem rablás lesz a vége, részben pedig féltünk, mert a vadkempingezés tiltott az usa-ban, ugy ahogy a kocsiban alvás. Remegve adtam elő a mondókámat: san franciscoba tartunk és csak megálltunk pihenni egyet. Rendes volt a serif, elkérte a személyiket, elvonult pár percre majd közölte, hogy ok, maradhatunk reggelig. Ez a rendőrsztoi is békésen zárult.
2010. szeptember 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)