http://www.youtube.com/watch?v=QZmM4YeSu8g
Vegast nehéz volt otthagyni ez kétségtelen, de hívott az óceán, hívott kalifornia. Felszedtük az autót a vegasi reptéren, és 28.án elindultunk a 15ös úton egy új állam felé a kaktuszos Mojave sivatagon keresztül. Néhány MC donalds-os megállás után megjelent az út szélén egy virágokkal díszített tábla amit már rég óta vártam: Welcome to California. Ezzel újabb időzónába léptünk a Chevrolet malibuval, Magyarországhoz képest már 10 órás az eltolódás.
6 órás vezetés után megérkeztünk Los angelesbe, azon belül Hollywoodba, ahol 3 éjszakát töltünk. Szállásunk egy motel a hollywood boulvardtól 30 méterre, az úton ahol a sztárok csillagjain lehet lépkedni. Későn este érkeztünk úgyhogy csak egy rövidke városnézésre jutott idő itt a főúton, de abban benne volt egy filmforgatás és ismét egy letartóztatás, 3 feka gengsztert állított falhoz bilincsben a rendőrség. Egyébként minden olyan mint a filmekben, csillivilli autókból kiszállt csillivilli emberek álldogálnak sorban a partik bejárata előtt hogy bejussnaak. a gengszterek leültetett kocsikkal mászkálnak, egész félelmetes. Másik élményem egy boltban történt ahol a pultos elmesélte hogy meglepő módon rengeteg forgatás van erre felé, pl az ő üzletében vették fel a Hancock boltkirabolós jelenetét, 16 nap alatt azt a 10 másodpercet. Egyelőre ennyi, remélem kaliforgia jókat tartogat számomra. hamarosan beszámolok Hollywoodról, addig is egy klasszikus: http://www.youtube.com/watch?v=GVdde-qVTQQ
2010. augusztus 29., vasárnap
Las Vegas
A hoover gát előtt tehát ránk esteledett sajnos, igy csak éjszakai képek készültek, de visszatérünk oda két héten belül a roadtrip végén és bepótoljuk az elmaradást. Az esti fények viszont kellően megvilágították ezt a monumentális gátat ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: az ember is képes olyan csodákat építeni, mint ahogy a természet tette a grand canyonnal.
Ahogy a nevadai hegyek között autóztunk, a táblákon egyre csökkent a szám a Las Vegas felirat alatt, és egyszer csak feltűnt a távolban egy világító mező a sötét sivatag közepén, tornyokkal, villogó fényekkel. Megérkeztünk a bűn városába. Újabb vizuális orgazmus a times square után, ezúttal sokkal nagyobb dózisban. Nem volt nehéz megtalálni a hotelünket, ugyanis 300 méteres torony áll ki belőle, tetején a világ talán legmagasabb mini vidámparjával. Ez a Stratosphere hotel, döbbenetes. Leparkoltuk a pajtikat, a két chryslert akik utolsó napi szolgálatukat töltötték nálunk. Eléggé megszerettem a kocsit, miden ajtaja távirányitósan nyitható, kényelmes, klímás, bennalvós utazásra találták ki. El is kísértük utolsó útjára, bementünk a Las Vegas avenue-n a város belsejébe ahol az össze híres casino és hotel nyúlik az égbe, mindenféle tematikus kialakításban. Gyakorlatilag az összes világváros megtalálható miniátűr változatban: Newyork-newyork, Eiffel torony, egy komplett Velence szent Márk terestül, aztán van kincses sziget, van Hilton is, a jó öreg Donald Trump is felhúzott egy toronyházikót, és számos más casino egymás hegyén hátán. Iszonyat durva ez a hely! Visszavittük a kocsit aztán nem volt más választásunk és berugtunk a hoteszobában, ezt nem lehetett bírni máshogy. A Lányok egy kisebb hotelben laktak, Marci pedig egy késdobálós hostelben kapott helyet, de a találka pont általában a mi hotelszobánkban volt.
A Stratosphere-ben jogosultságot kaptunk a 8.emeleti medence használatára, fitness center használatra, a torony tetejében lévő vidámparkba is kedvezményt adtak. Az egész földszint egy kaszinó, több ezer négyzetméteren, itt a félkarú rablók és a rulettasztalok közt kell keresztültologatni a bőröndöket a lifthez, adott esetben a hátizsákokat, barbacue szenes zacsit és grillrácsot mindezt egy-egy hálózsákkal felturbózva, ahogy mi is tettük. A Liftben megkérdezte egy pasas hogy „de ügye nem kempingezni jöttünk a hotelbe?” kicsitse volt ciki, de hát a grillszerkónak még nagy szerepe lesz az utazás hátralévő felében. Szóval első éjszaka mámorosan még kisétáltunk egy kicsit, de a nagy távolságok miatt a főbb részeket gyalog még nem jártuk be. Viva Las Vegas!
Las Vegas második nap
Leadtuk a kocsikat a reptéren, kb 6 kilóméterre a várostól. Ezzel a lendülettel ki is béreltünk egy másikat ami a vegastól vegasig tartó hurokban fog szolgálni. Viszafelé a taxisofőr ajánlott pár helyet hol érdemes vegasban mászkálni. Így indultunk a délutáni városnézésre, benéztünk pár kaszinóba, hazárdíroztam egy jót a gyümis géppel, és megnéztük a circus circus nevű helyet, ahol rövid bolyongás után találtunk egy fedett vidámparkot, egy hotel belsejében…itt nem szokatlan az ilyesmi, hullémvasutak kanyarognak mindenfelé. A new york new yorkban pedig lemodellezték egész manhattant, mint kaszinót.
Fogtuk magunkat és felmentünk a stratosphere tetejére, ahol 3 a város felé kilógó őrült játékra lehet felülni 12 dollárért, a legdurvábbra váltottunk jegyet, a kilövő toronyba. Két másodperc alatt fellőtt minket a tetejére, az adrenalin az egekben, nem tud mást tenni az ember mint ordít és elszavalja az összes káromkodást a világ egyik legjobb érzésének kifejezésére. Majd azzal a lendülettel szabadesésbe kezd az ülés. Klasz.
http://www.youtube.com/watch?v=59caVJuXRZk&feature=fvst
28.-ai indulásunk elött pedig még reggeli fürdőt vettünk a 8.emeleti medencében, pálmafák alatt, sivatagi hegyek és felhőkarcolók panorámájában.
Nem történt semmi hangoveres dolog, matracok sem repültek ki a szállodaszobűból, viszont láttunk feka banda bunyót és letartóztatást -ezt leszámitva békés hely, nem érdemli meg a bűn városa címet. Vegas fasza hely, visszamegyünk hamarosan. Több kép van a vársoról az egyik csajszinál,nem vittem gépet az éjszakába. majd elkérem töle.
Töri rovat:
Vegasban arany és ezüst bányászat folyt, ameddig ki nem merültek a banyák. Ekkor elkezdtek kivándorolni az emberek, ezért 1928ban ugy döntött a vezetés hogy legalizálja a szerencsejátékot. Azóta nönek ki a földből a luxus szállodák, és jönnek a turisták.
Ahogy a nevadai hegyek között autóztunk, a táblákon egyre csökkent a szám a Las Vegas felirat alatt, és egyszer csak feltűnt a távolban egy világító mező a sötét sivatag közepén, tornyokkal, villogó fényekkel. Megérkeztünk a bűn városába. Újabb vizuális orgazmus a times square után, ezúttal sokkal nagyobb dózisban. Nem volt nehéz megtalálni a hotelünket, ugyanis 300 méteres torony áll ki belőle, tetején a világ talán legmagasabb mini vidámparjával. Ez a Stratosphere hotel, döbbenetes. Leparkoltuk a pajtikat, a két chryslert akik utolsó napi szolgálatukat töltötték nálunk. Eléggé megszerettem a kocsit, miden ajtaja távirányitósan nyitható, kényelmes, klímás, bennalvós utazásra találták ki. El is kísértük utolsó útjára, bementünk a Las Vegas avenue-n a város belsejébe ahol az össze híres casino és hotel nyúlik az égbe, mindenféle tematikus kialakításban. Gyakorlatilag az összes világváros megtalálható miniátűr változatban: Newyork-newyork, Eiffel torony, egy komplett Velence szent Márk terestül, aztán van kincses sziget, van Hilton is, a jó öreg Donald Trump is felhúzott egy toronyházikót, és számos más casino egymás hegyén hátán. Iszonyat durva ez a hely! Visszavittük a kocsit aztán nem volt más választásunk és berugtunk a hoteszobában, ezt nem lehetett bírni máshogy. A Lányok egy kisebb hotelben laktak, Marci pedig egy késdobálós hostelben kapott helyet, de a találka pont általában a mi hotelszobánkban volt.
A Stratosphere-ben jogosultságot kaptunk a 8.emeleti medence használatára, fitness center használatra, a torony tetejében lévő vidámparkba is kedvezményt adtak. Az egész földszint egy kaszinó, több ezer négyzetméteren, itt a félkarú rablók és a rulettasztalok közt kell keresztültologatni a bőröndöket a lifthez, adott esetben a hátizsákokat, barbacue szenes zacsit és grillrácsot mindezt egy-egy hálózsákkal felturbózva, ahogy mi is tettük. A Liftben megkérdezte egy pasas hogy „de ügye nem kempingezni jöttünk a hotelbe?” kicsitse volt ciki, de hát a grillszerkónak még nagy szerepe lesz az utazás hátralévő felében. Szóval első éjszaka mámorosan még kisétáltunk egy kicsit, de a nagy távolságok miatt a főbb részeket gyalog még nem jártuk be. Viva Las Vegas!
Las Vegas második nap
Leadtuk a kocsikat a reptéren, kb 6 kilóméterre a várostól. Ezzel a lendülettel ki is béreltünk egy másikat ami a vegastól vegasig tartó hurokban fog szolgálni. Viszafelé a taxisofőr ajánlott pár helyet hol érdemes vegasban mászkálni. Így indultunk a délutáni városnézésre, benéztünk pár kaszinóba, hazárdíroztam egy jót a gyümis géppel, és megnéztük a circus circus nevű helyet, ahol rövid bolyongás után találtunk egy fedett vidámparkot, egy hotel belsejében…itt nem szokatlan az ilyesmi, hullémvasutak kanyarognak mindenfelé. A new york new yorkban pedig lemodellezték egész manhattant, mint kaszinót.
Fogtuk magunkat és felmentünk a stratosphere tetejére, ahol 3 a város felé kilógó őrült játékra lehet felülni 12 dollárért, a legdurvábbra váltottunk jegyet, a kilövő toronyba. Két másodperc alatt fellőtt minket a tetejére, az adrenalin az egekben, nem tud mást tenni az ember mint ordít és elszavalja az összes káromkodást a világ egyik legjobb érzésének kifejezésére. Majd azzal a lendülettel szabadesésbe kezd az ülés. Klasz.
http://www.youtube.com/watch?v=59caVJuXRZk&feature=fvst
28.-ai indulásunk elött pedig még reggeli fürdőt vettünk a 8.emeleti medencében, pálmafák alatt, sivatagi hegyek és felhőkarcolók panorámájában.
Nem történt semmi hangoveres dolog, matracok sem repültek ki a szállodaszobűból, viszont láttunk feka banda bunyót és letartóztatást -ezt leszámitva békés hely, nem érdemli meg a bűn városa címet. Vegas fasza hely, visszamegyünk hamarosan. Több kép van a vársoról az egyik csajszinál,nem vittem gépet az éjszakába. majd elkérem töle.
Töri rovat:
Vegasban arany és ezüst bányászat folyt, ameddig ki nem merültek a banyák. Ekkor elkezdtek kivándorolni az emberek, ezért 1928ban ugy döntött a vezetés hogy legalizálja a szerencsejátékot. Azóta nönek ki a földből a luxus szállodák, és jönnek a turisták.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)