Morro bay-ben felkelni nem akármilyen. Egyrészt mert a rendőrsztori miatt lehetetlen volt nyugodtan aludni. Másrészt pedig egy óriás szilka áll ki a vízből, a Morro rock, mellette tengerpart sirályok, és a szokásos szörfösök korán reggel megjelennek már, a parton pedig kivetett óriás moszatok hevernek. Egy rövidke körbenézés után pedig folytttuk utunkat az óceánparton a kanyargó szerpentinen. Nem győztem számolni a szembe jövő mustang cabriókat, ugyhogy arra az elhatározásra jutottam hogy gyűjteni fogom őket fotógép segitségével.
Megkávéztunk útközben csendes óceán panorámásan, kérdezte a pultos hova igyekszünk, egyébként errefelé mindig megkérdezik a vevőtől, hogy hogy van, mi a helyzet, merre megy…a kultúra része ez a sablonos formaiság, de mindenkinek jól esik ha érdeklődnek felőle nemigaz? Na de a válaszunk Santa Cruz volt, amire pozitív visszajelzés érkezett. Azt mondta arrafelé kedvesebbek az emberek, szebbek a strandok, amit venice beach utáán nehéz elképzelni. Nem is haboztunk tovább, továbbmentünk.
Megérkeztünk santa cruzba, Gabesznek innen tovább is indult a busza san francisco felé, ő is elment, érzékeny búcsút vettünk tőle. Így már csak Gábor –a másik – és én maradtunk ketten, mint stan és pan, tom és jerry vagy éppen kovász és uborka. „Santa cruz the surf city” – így hirdeti magát a város, amire egy külön extrém sport márka épült. A szörfözést hullámok híján viszont nem tudtam kipróbálni. Az úszkálásban kimerült fókákat viszont láttunk henyélni a stégen, ennek mintájára mi is kifeküdtünk a homokba ugy édl körül és egy 3 órán át tartó punnyasdás vette kezdetét a nap alatt, aminek szénné égés lett a vége. Mindketten egy ilyen napra vágytunk már két hónapja, amikor semmit nem kell csinálni, csak heverni a parton mint egy darab fóka. Így is lett. Előtte lévő este pedig még nekimentünk az éjszakának, a blue nevű klubban ittuk meg a helyi jellegzetességet, a fenyőfa ízű sört, aminek aromáját valószínüleg a pohárban felejtett fenyő illatú mosogatószer adta. Pfuj! A ferde estére csak a szórakázóhely pecsétje emlékeztetett másnap. Santa cruz is hasonlóan laza hely mint venice beach volt, cruise bringák, szörf deszkák, marihuana füst felhők mindenfelé, az emberek jó része pedig lezüllött illetve hedonista hajléktalan akiknek nincs több elvárása az élettől, mint betépve élvezni a napsütést és az óceánt e remek helyen. Megelepően sok a bolond is, példaként szolgáljon a nyuszi fület viselő néni aki összeveszett a gyorsétteremben az eladóval, mert nem kapott papírpoharat az alkoholjának. – ugyanis az utcán ivászat itt is tiltott.
Így, napsütéstől feltöltődve de leégve hagytuk magunk mögött santa cruz-t és indultunk tovább San Francisco-ba...http://www.youtube.com/watch?v=SB2tYYYlwMc
.jpg)
