96.nap

Eljött a nap, a 96-odik. Ennyi nap telt el azóta hogy elindultam az ismeretlenbe, hogy magam mögött hagytam Budapestet, majd az országot, majd Európát. Megyek haza, a reptéren ülök, a Kennedy-n, becsekkoltunk várom a repcsit. Vége, vége lett ennek a nyárnak, a közhelyes amerikai álomból lassan kinyitom a szemem, felébredek, de előtte el is kell aludnom, majd a repülőn. Az első bejegyzéseim közt leírtam pár dolgokat, pár tervet amiket meg akartam csinálni amerikában. Most visszenézem a listát pontról pontra és megnézem mi lett belőle:
• Közös közeli portré egy vadmedvével (megj.: a halottkémek által készitett kép nem érvényes...): Státusz: 50 méterről teljesítve guberáló medvével
• szörfözés a csendes óceánban, kaliforgia partjainál: Státusz: részlegesen teljesítve mert Santa Cruzban nem volt hullám éppen, amikor deszkát akartam bérelni
• legalább egy menet egy 90+ fokos hullámvasuton valami klaff vidámparkban. Státusz: Teljesítve, Six flags vidámpark, california
• grand canyoni távolbanézés panorámafotókészitéssel: státusz: teljesítve fejenállással
• cabrioval repesztés holywood utcácskáin. Státusz: cabrio nem volt ugyan, de a chevrolet malibu is megtette, teljesítve.
• 20 $ elkaszinózása vesban, a bűn városában (ajjaj..): státusz: teljesítve, a félkarú felette a pénzem, de találtam egy 100 dolláros zsetont cserébe.
• óriás szaftos sajtburger egy útszéli talponállóban: Státusz: többszörösen teljesítve.
• további ötletek under dreaming, de vállalok külső megrendelésre is megvalósitást: Státusz: megálmodva és teljesítve: baseball meccs, amerikai foci meccs, aranymosás a nevadai sivatagban, láttam michael jackson halotti házát, voltam pár egyetemi buliban newyorkban és a penn state-en, fürödtem egyet venice beachen, odaégtem a napon santa cruzban, san franciscoba menet hallgattam a san francisco c számot, ac/dc-t hallgattam a 66-os úton, a death valley sivatagában meghallgatam a síri csendet és láttam milliárdnyi csillagot, szereztem pár kedves ismerőst a goldfield-i aranybánya közelében, kávéztam az óceánparton a pacific highway mentén, álltam az arizonai meteorkráter szélén, kilövettem magam a vegas-i stratosphere torony tetején lévő minividámpark toronyból, a big shotból, és teljesítettük kaliforniai küldetésünket is: egyetlen Mc Donald’s-os poháral végigjártuk az államot de mindig tele üdítővel újratöltve. A táborban pedig szereztem pár jóbarátot, kipróbáltam az aösszes létező helyi kaját mexikói kiterjesztéssel, és sikerült felállnom a hajó húzta wakeboardon is végre! És a woodstock fesztiválon is tomboltam egy jót a dave matthews band koncertjén. És a yoshemite nemzeti park hát az csodás volt.

Köszönetet kell mondanom pár embernek akik miatt nem lett volna ilyen jó ez a nyár mint amileyn volt. Edi-nek a mexikói séfnek aki jó kajákat készített és megtanított barbacue csirkeszárnyat csinálni, köszönöm Dominiknek a teniszedzőnek hogy olyan sokszor kivitt minket a táborból a kocsmába, köszönöm a természetnek hogy kialakította a grand canyont, a meteorkrátert, és a yoshemite nemzeti parkot és a csendes óceánt. Köszönöm a morrobay-i rendőrnek hogy nem zárt börötnbe kocsibaalvásért, köszönöm Gábor newyorki unokatestvéreinek, Panninak és Marcinak a kanapéért és a matracért és az egyetemi bulikért, - és hogy megmutatta az orvosi egyetem hullaházát -, köszönöm Cramer-éknek a kedvességükért, a goldfield-i szuvenírekért, és hogy meséltek nevadáról, az útszéli szakállas öregnek hogy megtanított aranyat mosni, köszi Travis hogy elvittél a penn state amerikai focimeccsére - és köszi Alice hogy bemehettem a diákigazolványoddal, és a penn state-en töltött pillanatokért. Köszönöm szponzorainknak: a starbucksnak a kávékért és a mekinek az ingyen üdítőkért, Köszönöm mindenkinek aki most nem jutott eszembe, de legjobban köszönöm Kolombusznak hogy india helyett amerikát találta meg!

Viszlát USA!

Egy nap a kilövésig

Elmondhatom magamról hogy idén négyszer voltam newyorkban, most csak egy utolsó éjszakára. Holnap este indul a gép haza.

Penn state - happy valley

A Penn State College-ból jelentkezem 3 ismét döbbenetes nap, két átmulatott éjszaka és két jókora másnaposság után. De mondhatnám úgyis hogy a pinokkióban lévő vidámparkból írok, azzal a különbséggel hogy itt nem gyerekeke vannak, nem körhinták és nem változnak szamárrá az emberek, viszont egy stimmel: aki itt él, itt tölti a főiskolás éveket annak minden megvan hogy jól érezze magát, MINDEN! Saját bevásárlóutca, gyorséttermek és kávézók sora, campusok száza, egy 106.537 személyes amerikai foci stadion, kosárlabda stadion, baseball stadion, 3 gym, 2 uszoda, pár kutatóközpont, saját tejüzem saját fagyimárkával és saját tehenekkel, óriáskönyvtár minden könyvvel - mert itt mindent lehet tanulni. Az egész pennstate egy város ahol 60.000 diák él, olyan mint egy óriási kollégium. Ja, hoki stadion is van azthiszem de épp most jelentették be hogy egy volt diák aki 2.5 milliárd dollárért adta el a cégét nemrég épít a pennstate-nek egy nagyobb hoki stadiont, csak ugy donációs jelleggel. Nagy kultúrája van itt az ilyesminek, a diákok így hálálják meg az egyetemi éveket, miután persze visszafizették 10-15.000 dolláros szemeszterenként felvett hitelt, amit a legtöbb diák igénybe vesz a tanulmányok finanszírozására. Így általában egy jó 20 millió forintos adósággal kezdik az életet a diploma után. Nemrég nyitott meg az új biznisz épület ahol úgy kellett összeszedni a leesett államat, amikor megláttam hogy a pénzügyes hallgatók az órán élőben kereskednek a tőzsdén az egyetem pénzén, a számítógép terem falán óriás kivetítő mutatja a többek közt a wall streetről érkező élő árfolyamokat. erre nincs jobb szó, mint hogy beszarás.
A helyi pajtik Travis, Alice, és Stephanie megmutatták a jó dolgokat, így nem csak egy szerencsétlen turista voltam hanem egy beavatott személy. A jó dolgok pedig a következők ha valaki esetleg erre tévedne, nehogy kihagyja ezeket a mókákat:
- Café: péntek este koncert, happy hour a helyi koktélból két dollárért és skilled frites ha megéhezel: sültkrumpli bacon hagyma olvasztott sajt. bűn kihagyni! Gábort amugy kirakták a helyről mert egyedül táncolt..
- Szombati Penn state amerikai foci meccs: Nem lehet mihez hasonlítani. 100.000 ember kék-fehér penn state-es mezben vagy pólóban szurkol a saját csapatának akik rommá verték az ellenfél 24-0-ra. Pompomlányok és az egyetem zenekara illetve a suli jelképe a plüss oroszlán keltik a hangulatot, a százezer ember énekli a dalokat meg a penn state himnuszt és néha az egész stadion hullámzásba kezd. Az amerikai foci szabályait is megértettem. Velem ellentétben sok helyinek fogalma sincs róluk de nem is az a lényeg, a hangulat miatt jönnek ki az emberek, ami nem mindennapi, viszont itt minden héti.
- Tailgateing: A stadion melletti parkolóban a 12kor kezdődő meccsre már reggel 8ra érkeznek az emberek az autó mellé kidobják a grill szerkót az emberek, sör, sajtburger, hotdog, sültkolbi, napsütés, mi kell még? Emberek alatt a régen itt végzett penn state-eseket értem, akik visszajárnak nosztalgiázni.
A meccsről hazasétálva betértünk a penn state boltba, az egyikbe a sok közül, ami nyomokban hasonlít a corvinus egyetem szuvenir boltjára azzal a különbséggel hogy itt a ceruza és bögre póló hármas mellett található penn state-es fűszer, barbacue szószok, rendszámtábla, labda, penn stte logós kutyacsont, lábtörlő, kormányvédő, zászlók, cipő, papucs, bugyi boxer tréningnaci, rögbilabdás plüss maci, konyhakesztyű, váza, kertitörpe, illatosító, és minden háztarrtási kellék. Minden autón legalább egy matrica jelzi hogy "pennstate-es vagyok!" Kétségtelenül büszkék rá, hogy ide járhatnak. Ja, a fősulinak külön rendőrsége van.
Péntek és szombat este megtelik a belváros a diákokkal, a klubbok előtt kígyóznak a sorok, bent pedig a helyi koktélkülönlegességet adják - happy hour-ban két dollárért. Tánc, zene, hepaj egészen kettőig mert akkor zárnak a szórakozóhelyek. Alice és Travis megmutatták a legjobb helyeket, de ez előtt a lakásban beerpong-oztunk a koli folyósóláyról összegyűlt emberekkel egy ilyenkor szokásos házibuliban. A parti után hazafelé pedig még benyomtunk egy jóéjtsajtburgert.
Vasárnap nyugisabb volt, Alice hívására ébredtünk, elhívott minket egy amerikai misére érdekességképpen. A templom után ebéd a suli all you can eat menzáján, ahol pár dollárért soha nem látott mennyiségű kaja tárult elénk. Külön pizza, tészta, grill, reggeli, omlett, desszert részlegek, külön sorral. Mindent ettem, de most csak a deszertet részletezem szemléltetésképp: csokiskeksz, rá a suli négy féle fagyija, rá mindneféle reszelék, rá m&m's drazsé, rá tejszínhab arra rá pedig eperöntet. Padödő hassal hagytuk el a menzát, majd a könyvtárban egy fotelben szunyáltam egyet, aztán kerestem pár szakkönyvet a szakdogámhoz - amerikában a marketingnek nagy multja van úgyhogy nem volt nehéz.
Vasűrnap este pedig még bekaptunk egyet a helyi különleges pizzából, majd utolsó penn statees estét a Phyrst nevű becsületsüllyesztőben töltöttük, ahol utolsó amerikai kancsó sörünket egy rock koncerten kortyolgattuk el. Ez méltó zárása volt ennek a csodás 3 napnak. A penn state rabul ejtett, nem véletlenül kapta a Happy Valley jezőt. gondolkodás nélkül lehúznék itt négy diákévet....

New york vol.2

Rövid leszek és tömör, mert a Pennstate fősulihoz tartunk éppen és a buszon ugyan van wifi és konnektor is csak éppen áram nem áramlik belőle. lemerülök. Most 3 napos tanulmányi útra indultunk, tanulmányozni kell az amerikai főiskolás korhely életmódot, amibe a helyi ismerőseim avatnak majd be. A newyorki kihalófélben lévő magyarnegyedből szerzett szuvenír pálinka bekészítve, nagy baj már nem lehet. jónak ígérkezik a kirándulás!

Az elmult pár napban folytattuk Gáborral a manhattan-i életet, egész jól beépültünk a város mindennapjaiba. Lett egy kedvenc sajtburgerezőnk, egy KFC utánzat Kennedy Fried Chicken néven. Akár a város közepéből is képesek voltunk elmenni életem eddigi legjobb sajtbrgeréért, ami egyébként a hostel közelében van, ami a central park közelében van, ami newyork közepén van. Egyik reggel ezt kihasználva indultunk kocogni a parkba, mostanában nem sokat eszünk már dollárhiányra hagyatkozva így a futás egyáltalán nem a zsírpárnacsatára van kihegyezve, csak szimpla városnézés része. Rengetegen futnak a parkban, az emberek ide jönnek kipihenni a toronyházakat és a karrierista élet búbaját. Még babakocsival futó anyukát is láttunk, ezen kívül állatkertet fókákkal, szökőkutakat, tavakat, baseball és teniszpályák is vannak a parkban és lovaskocsis parknézés.
Az 5.sugárúton megnéztük az óriás apple store-t, ha már newyork a nagy alma városa. ez tényleg nagy volt. Ezt pedig Donald Trump csilliárdos ingatlanvállalkozó égbenyúló irodaháza, a Trump tower követte. Érdekes volt. Vettem egy könyvet a szakdogámhoz egy óriás könyvesboltban, mert ha hazaérek az is vár mág rám. Villűmlűtogatást tettünk a metropolitan múzeumban és átmentünk komppal Staten Islandra is, ahonnan a szabadságszobor útközben tisztán látszik. Azt hiszem ennyi, jelentkezem a Pennstate College-ről!

Let's go east! New York.

Már lassan egy hete hogy megváltunk a jó kis chevy-től a vegasi reptéren és vártuk az éjjelt hogy a repülő felszálljon, maga mögött hagyja a sivatagot és néhány időzónával alrébb tegyen ki. Véget ért a roadtrip, a nyugati partot kivégeztük, azt hiszem mindent láttunk amit érdemes volt. Felszállt a gép vegasból, az ablakból figyeltem ahogy az óriás szállodák egyre kisebbek lesznek, és ahogy feljebb szállt a gép, nem maradt más vegasból, mint a fekete sivatag közepén egy aranyló ékszeres doboz fénye. Egy sárga folt a fekete semmiben. fájt.

Viszont újabb felfedeznivaló helyen rakott ki a gép, manhattan következett a listán. itt vagyunk new yorkban már több napja, a 45 fokos kocsibanalvást (szögben és celsius fokban is) felváltotta a puha ágy. Sose gondoltam volna hogy ennyire örülni lehet egy darab matracnak, de lehet. A nagy kényelmi mámorban a blogolás is elmaradt, de most kíírom magamból az érdekesebbeket.






Lefutottuk a kötelez turista kört: times square, szabadság szobor, wall street, central park, brooklyn híd...de sokkal inkább izgalmasabb volt, ami ezeken kívül történt. Azért terveztem new yorki látogatásunkat majd két hetesre hogy ne csak egy vacak turistaként lássam a várost hanem benne éljek. Gábor két itt élő kuzinjának köszönhetően ez tejesülhetett és még mindig teljesül. Az egyik helyi orvosi egyetem privát gólya koleszpartiján belecsöppentünk mindneféle ivós játékba, amit itt "pre-game"-nek hívnak. Ez megalapozta a hangulatot az éjszakai élethez, ami elég pezsgő. A város sok területre van osztva a 3 fő rész uptown, midtow és downtown, ezen belül számos terület van, olyan mint otthon a rózsadomb, belváros vagy a nyolcker csak itt west village-nek financial district-nek és harlemnek nevezik. Az amerikai diákok közvetlenek, de az általános amerikai felszínességhez még mindig lehetetlen hozzászokni. a kérdés "hogy vagy?" az egyet jelent a köszönéssel - a kutyát nem érdekli a lábfájásod, a nagymama szülinapi bulija, vagy bármi történés. Egyébként jól szórakoztunk anak ellenére hogy a helyek bezárnak éjjel kettőkor. Legalább kevesebb esélye van a másnaposságnak, nemigaz? Marci az unokatesó mutaott nekünk halottakat, a bonctermet ahol az orvos tanoncok gyakorolják a tanulás szerves részét a szó szoros értelmében. Azóta pedig mutattak nekünk thai, indiai, japán éttermeket, voltunk a város legjobb pizzériájában, ahol kajált már az összes sztár a falra kirakott fényképekből ítélve. Voltunk a kínai negyedben ahol a füstölő szagú boltokban szárított polipot és ilyesmiket árulnak, a hostel helyett pedig egy két négyzetméteres börtöncellában foglalhatsz szállást az éjszakára. Az nagyon durva volt, de szerencsére időben léptünk az ügyben hogy ne ott kelljen aludni. huh!













Láttunk gettó kosármeccset, szeptember 11.én megtörtént a world trade center egykori helyén lévő megemlékezés a 9 éves terror támadásról, volt egy kis tüntetés is, érdekes volt ezt is látni. a times square-en pedig belebotlottunk egy koncertbe ahol beatles tribute zenekar dalolt és alicia keys hasnmás énekelte a new york című dalt, konfettiesőre! klasz volt, majd betértünk a elyi hard rock caféba, forrest gump rákász cége ihlette üzletbe és az m&m's csokivilágba. Sokszínű az élet errefelé, az emberek pedig méginkább. A város pedig még tartogat egykét meglepit.
folytatjuk...